Kezdőlap
Asztrológia
Az asztrológia vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'tudomány' szavakból ered. A bolygók állásából határoz meg egy bizonyos időpontban bekövetkezett eseményt, vagy egy személy születését. Eleinte úgy tartották, hogy az emberre csak a Nap és a Hold gyakorol hatást, majd ezen a nézeten felülkerekedve jelentőséget tulajdonítottak a planétáknak, kialakultak a zodiákus jegyek. Befolyásoló tényezővé váltak a csillagok, az aszteroidák, majd ezeket együttesen kozmikus hatásnak nevezték el. Az asztrológia tehát azt vizsgálja, miként hatnak ezek a kozmikus tényezők az emberi viselkedésre.
Az asztrológia alapelve Hermész Triszmegisztosz Smaragdtábla tétele vált az asztrológia alapelvévé: "Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius – ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd."
Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, csillagokat, csillagképeket. Az égbolt egy szakaszát, a zodiákust, felosztja állatövi jegyekre, amelyek meghatározzák az adott kultúra naptárát is. Az állatövi jegyeket társítják a bolygók helyzetével.
Az ókorban öt bolygót ismertek, amiket öt alapvető jellemmel egyeztettek. Mára eltérés van a nyugati és a kínai horoszkóp között. Nyugaton négy elemet ismernek el: föld, tűz, levegő, víz; Kínában pedig ötöt: föld, fém, fa, víz, tűz.
A horoszkóp kialakulása; A nyugati vagy más néven babilóniai asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó és 12 horoszkópház van. Az állatövi jegy megegyezik a csillagképével. A házak, jegyek, bolygók helyzete, illetve egymással bezárt szögük alapján lehet meghatározni a szülött jellemét, életeseményeit.
A horoszkóp szó pontos jelentése „óra-kép”. Ennek magyarázata; a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható elhelyezkedését értjük az állatövön. Pontos kiszámításához szükséges a személy születési dátuma, lehetőleg percnyi pontosan. Ha nem tudjuk a pontos időpontot, többféle eseményből utólag korrigálni lehet a születési percet. A jó horoszkóphoz ez elengedhetetlen.
Az asztrológia alapelve Hermész Triszmegisztosz Smaragdtábla tétele vált az asztrológia alapelvévé: "Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius – ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd."
Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, csillagokat, csillagképeket. Az égbolt egy szakaszát, a zodiákust, felosztja állatövi jegyekre, amelyek meghatározzák az adott kultúra naptárát is. Az állatövi jegyeket társítják a bolygók helyzetével.
Az ókorban öt bolygót ismertek, amiket öt alapvető jellemmel egyeztettek. Mára eltérés van a nyugati és a kínai horoszkóp között. Nyugaton négy elemet ismernek el: föld, tűz, levegő, víz; Kínában pedig ötöt: föld, fém, fa, víz, tűz.
A horoszkóp kialakulása; A nyugati vagy más néven babilóniai asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó és 12 horoszkópház van. Az állatövi jegy megegyezik a csillagképével. A házak, jegyek, bolygók helyzete, illetve egymással bezárt szögük alapján lehet meghatározni a szülött jellemét, életeseményeit.
A horoszkóp szó pontos jelentése „óra-kép”. Ennek magyarázata; a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható elhelyezkedését értjük az állatövön. Pontos kiszámításához szükséges a személy születési dátuma, lehetőleg percnyi pontosan. Ha nem tudjuk a pontos időpontot, többféle eseményből utólag korrigálni lehet a születési percet. A jó horoszkóphoz ez elengedhetetlen.